Jövőre 2,7 százalékkal emelkednek a nyugdíjak a szerdán megjelent rendelet alapján. A lépés minden negyedik magyart érinti, ugyanis 2017-ben 2,6 millióan kaptak nyugdíjat vagy egyéb ellátást. A Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza megnézte, hogy az emelés konkrétan mit jelent az érintettek számára.
Tavaly a nyugdíjakra és az egyéb ellátásokra a komplett GDP 9,4 százalékát kellett kifizetni, azaz összesen közel 3600 milliárd forint ment erre a célra. A hivatalos KSH-adatok szerint 2017-ben 74 ezer ember kapott először nyugdíjat, az átlagéletkoruk 62 év volt. Havonta átlagosan 131 706 forintos összeggel kezdték a nyugdíjas éveiket. A legtöbbeket érintő öregségi nyugdíj összege 2018 januárjában 129 637 forint volt, ami 4,8 százalékos éves növekedésnek felelt meg. A nők jóval kisebb összeget kapnak, nekik átlagosan több mint 123 ezer forint jutott idén januárban, a férfiaknak viszont 17 ezer forinttal több, összesen 141 ezer forint járt havonta. Ha az egyéb tényezőket nem számoljuk, csak a 2019-ben életbe lépő 2,7 százalékos emelést vesszük alapul, akkor több mint 133 ezer forint lesz az átlagnyugdíj 2019-ben. A férfiak átlagnyugdíja így jövőre 144 530 forintra, a nőké 126 550 forintra emelkedik.
Hatalmas különbségek az országban!
Ahogy az átlagfizetéseknél, a átlagnyugdíjaknál is óriási különbségek vannak az országon belül. Idén januárban a közel 130 ezer forintot átlagnyugdíjat csak a Budapesten, valamint Pest megyében, Fejér megyében és Komárom-Esztergom megyében élő nyugdíjasok múlták felül. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Békés megyében az átlag 120 ezer forint alatt volt idén januárban. Beszédes, hogy a fővárosi 145 ezer forintos nyugdíj 39 ezer forinttal több, mint amennyit a szabolcsi nyugdíjasok kapnak. Jövőre a budapesti átlagnyugdíj 149 ezer forintra, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei pedig 109 ezer forintra nőhet.
