Most Tesla utolsó interjúját közöljük, amelyet John Smith újságírónak adott még 1899-ben.
Tesla: Igen, sok és fontos találmányom van. És mégis, legyőztek. Nem tudtam elérni a célomat, amelyet szerettem volna.
John: Mit akar ezzel mondani?
Tesla: Fénnyel szerettem volna elárasztani a világot. Az elektromosságban olyan lehetőségek rejlenek, hogy képesek lennénk egy második Napot megalkotni. De úgy látom, az emberiség még nem érett meg erre. A fényt a pozitív gondolatokkal is elő lehet idézni. A fény ott van Bach, Mozart zenéjében, a nagy költők verseiben. A Föld önmagában tartalmazza a boldogság, a béke energiáit. A fény ott van a növekvő virágban is.
Egész életemben három dologra akartam választ találni, ma már tudom, hogy ez nem fog sikerülni.
John: Mi az a három dolog?
Tesla: Az első, hogy a napenergia segítségével hogyan lehetne segíteni az éhezőkön, hogy élelmiszerhez jussanak. A második, hogy miként lehetne megszüntetni a rosszat, a kegyetlenséget, a szenvedést a világon. A harmadik dolog, amit meg szeretnék fejteni, hogy vajon az Univerzumban jelen van-e a Fény? Azt viszont tudom, hogy a tudósok által említett fekete lyukak rendelkeznek a legnagyobb energiaforrással.
John: Korábban említette, hogy mennyire fontosnak tartja a képzelőerőt, a vizualitás fejlesztését.
Tesla: A találmányaim zömét a képzelőerőmnek köszönhetem, amikor behunytam a szemem, láttam magam előtt az eszközöket. Gyerekkoromban féltem a képzeletemtől, nem tudtam, hogy mi az, hogyan kell használni, de most már hálás vagyok, hogy van ilyen képességem.
John: Ön számára mi az elektromosság?
Tesla: Minden, ami körülvesz bennünket, elektromosság. Ott van a levegőben, tőle kering a bolygónk. Én is elektromosság vagyok, emberi formába csomagolva. Ahogy maga is az, Mr. Smith, csak nem ismerte még fel.
John: Ön szerint a tudomány és a költészet egy és ugyanaz?
Tesla: William Blake szerint a világ a képzelőterő segítségével jött létre, és ez mindaddig így lesz, míg az utolsó ember meg nem hal. A képzelőterő az egyik legerősebb teremtő energia, az teszi lehetővé a boldogságot, számomra legalábbis.
