Az országnak nem most lett rossz! Neeem. Csak most vették észre!!!
Anyósom fekszik az ágyon:
– ...Jaaaaj. ...Meghalok... Egy pók mászik a plafonon...
– Anyuka! Egyszerre csak egy dologgal tessék foglalkozni!
- Józsi bácsi, a disznó mennyit fog fialni?!
- Mennyi a terv, elvtárs?
− 14!
- Ezt megmondták a disznónak is? Azé’ jobb, ha maga beszél vele, mégiscsak egy szinten vannak...
Jaj! De magasan vagyok! Csak nem ez az életszínvonal?!
Az életszínvonal olyan mint a léghajó. Ha azt akarod, hogy emelkedjen, ki kell belőle dobálni mindent, és amikor a legmagasabban vagy, akkor jössz rá hogy nem maradt semmid. Többit számold ki!
- Kérek 1 kiló fejhúst!
- Nincs.
- Hát akkor, 1,5 kiló pörköltnek valót!
- Nincs.
- Hát akkor, 1 kiló pacalt!
- Nincs.
- Hát akkor, 40 deka sonkát!
- Nincs.
- Hát akkor, 2 kiló oldalast!
- Nincs.
- Hát akkor, 1 kiló lábszárt!
- Nincs.
Főnök kiszól a raktárból:
- Józsi! Ki az aki ennyire válogat?
Anyós: Géza, hallod, ez a nyüves Kossuth rádió mit mondott, hogy a harangok Rómába mentek. Géza, mi van itt? Rendszerváltozás, Géza? Nem lesz ebből baj, ha visszajönnek a kommunisták?
– Mama! Ha ébren van, ne álmodjon, az Istenit neki! Ez itt a hírek, nem pedig a kívánságműsor!
Hidd el nekem, itt hármat foghatsz:
A Kossuthot, a Szabad Európát meg a pofádat.
Gyereked lábán mikor lesz új cipő:
Majd ha a tanácselnök fia rálép.
A rohadt NATO anyjukat, tudod?! Azoknál most rossz és nálunk meg azért nem jó! Amikor a kapitalistáknak jó volt, az miért nem tudott begyűrűzni?
- Apukád partizán volt?
- Nem, de már intézik.
Tudom ám, az MSZP–nek miért szegfű a jelképe!
Mert a szeghez kalapács kell, a fűhöz meg sarló!
Ezekhez képest a ház nélküli csiga gerincoszlop...
Etessétek anyátokat!
Isten, Haza, Család! = az Isten se megy haza, amíg otthon van a család...
A fociban a lényeg, hogy amikor megkapod a labdát, baromi gyorsan olyannak kell passzolni, akinek a meze ugyanolyan színű, mint a tied! Ja, és futni kell. A vízilabdában ezt már megoldották, aki nem úszik, megfullad.
Nyugdíjas – álmában! – előveszi a hűtőből a töltött káposztát. Előveszi a gyufát, de az utolsó gyufaszál leesik a földre. Nagy nehezen lehajol érte, de ahogy felegyenesedik, beveri a fejét a szekrénybe. Felriad: a francba, ettem volna meg hidegen!...
Mindig csak az a hülye bevásárlás, mi? Kenyeret milyet vettél, szárazat? Az a jó, az már kész van.
Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő.
A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott.
Az élet olyan, mint a motor. Be kell rúgni, másként nem megy.
Mire jó a kerekes kút?
Oda lehet tolni, ahol víz van.
...kedvemet elvették a bunkók, úgyhogy... Jól hallotta, igen. Bunkót mondtam. Az egy szép, nagy magyar réteg. A franc egye meg őket! Annyian vannak már, mint a nyű! És egyszerűen a bunkóknál miért nincs létszámstop?! Hát nem? Hát még mennyi kell még belőlük?
Én a bunkókat fel tudnám használni. Gondolják el: Kivinni őket árvízvédelemhez. Nem lapátolni, ne vicceljen már! Bunkót kivinni a gátra! Beleverni! Így egymás mellett állnának, így szépen! Ez lenne a nagy magyar fal. A Földet legalább kétszer körülérné, amennyi alapanyag van hozzá.
