Na nekem és a kortársaimnak ilyen volt! Estére olyan fagyott volt a nadrágunk,hogy miután levettük megállt magától. Soha nem voltunk betegek, asztmásak és azt sem tudtuk mi az a krupp. Reggeltől estig kint voltunk. Kapcába volt tekerve a lábunk. Ó milyen boldog gyermekkor volt az!
Csodálatos volt még mos is álmodom róla, holdfénynél csuszkálni, szánkózni ,aztán futás haza mert ránk fagyott a ruha és volt lesz kapsz ,mert soha nem értünk haza időben...de jó is volt......zsíros kenyér, forró tea.
