Így például a csok banki igénylésénél egy egyszerűbb esetben akár elég lehet a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-jogviszony igazolása, az adásvételi szerződés vagy az építési napló, valamint egy nyilatkozat az egyéb körülményeikről.
Az otthonukat bővítők a már folyamatban lévő építési munkákra is igényelhetik a csokot, továbbá akár minden költségüket fedezhetik a csokból a támogatás összegéig. A hazatérő családok szintén igénybe vehetik, ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít.
Március 15-től a bankoknak gyorsabban, 30 napon belül kell dönteniük a lakásvásárlási ügyekben, az építkezésieknél pedig 60 nap a határidő. Változás az is, hogy a csok iránti igény benyújtására két hónappal több idejük, azaz fél évük van a családoknak. A banki szempontból hitelképtelen fiatalok számára jelent változást, hogy a csok igényléséhez adóstársnak bevonhatják szüleiket vagy közeli hozzátartozóikat. A csokhoz kapcsolódó kedvezményes hitel igénybe vételének pedig nincs időbeni korlátja.
A fontos változások közé tartozik az is, hogy minden család kérhet csokot akkor is, ha már van ingatlantulajdona; eddig ezt csak az új lakást szerző családok tehették meg.
Változik az áfa-visszatérítés szabályozása is. Eszerint mindenki, aki építkezik és 27 százalékos áfás számlát nyújt be, kérheti – 5 millió forintig – az adóvisszatérítést. Az áfa-visszatérítési lehetőséget kiterjesztik a nyugdíjasokra és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőkre is.
Azok a családok, amelyek korábban már vettek fel lakáscélú támogatást, több támogatást kaphatnak, ha újabb három gyermeket vállalnak. Ez azt jelenti, hogy az új támogatásból már nem kell levonni a már meglévő gyerekek után kapott „szocpolt”.
A csokot eddig 68 ezer család tudta már igénybe venni 189 milliárd forint összegben. A támogatási keret felülről nyitott, és az államtitkár ígérete szerint minden család számára elérhető lesz a jövőben is. (MTI)