Top Ad 728x90

2018. március 30., péntek


5 fantasztikus magyar templom, amely az Árpád-kor óta állja a sarat

A csodával határos módon élték túl a tatárjárást, a törökök dúlását, a tűzvészeket vagy természeti csapásokat.



Pár évvel ezelőtt sikert aratott a Magyarországon található, csodaszép, az Árpád-házi uralkodók idején templomokról szóló cikkünk. Hatvankilencezren lájkoltátok.

Ezért elhatároztuk, hogy elkészítjük a második részt, amelyben olyan templomokat mutatunk be, amelyeket ti ajánlottatok nekünk, hozzászólásban. Ha ez a rész is tetszik nektek, tovább folytatjuk a sorozatot.

1. A felsőörsi prépostsági templom

Ez a meleg, vörös színű kőből emelt templom a különleges tornyával a 13. században épült. Oltárának felszentelését egy oklevél is említette. Csodálatos, milyen épen maradt fenn 700-800 év viszontagságai után.

Mivel szemmel is jól látható különbségek vannak a torony és a templomtest között az anyaghasználatban, valószínűleg előbb a tornyot, majd a templom többi részét építették fel.

A román stílusú, egyenes mennyezetű templom a 14. században dongaboltozatot és új padlót kapott, kisebb átalakítást végeztek a 16. század elején is. A mohácsi vész után kifosztották, tűz is pusztította, de az átfogó felújítással egészen a 18. századig várni kellett, mivel egy református gyülekezeté lett a prépostság, ők pedig a templomot nem használták, csak a rendházat.

felsoors1970
Az épület egy részlete - A fotó 1970-ben készült, forrás: Fortepan.hu

Padányi Bíró Márton prépost, későbbi veszprémi püspök szerezte vissza a felsőörsi birtokot, és ő állíttatta helyre a templomot az 1740-es években. A restaurálás az 1960-as években zajlott.

Az épület egyik érdekessége a nyugati bélletes főkapu, amelynek oszlopfőit növények, állatok és emberalakok díszítik. Másik érdekessége a színes, kissé naiv ábrázolásmódú parasztbarokk főoltár és szószék. A harmadik pedig az ablakokon látható Herkules-csomó, amely Magyarországon ennyire épen csak itt maradt fenn. A Herkules-csomó babonára vezethető vissza, célja az, hogy a démoni erőket távol tartsa a templomtól.




2. Lébény – a Szent Jakab templom

A román kori templomépítés egyik remeke a két tornyos, bélletes kapukkal díszített épület. Pontos adat sajnos nincsen arról, hogy mikor építették, a külső falon azonban egy 1206-os évszámot találtak, illetve egy 1208-as oklevélben II. András jóváhagyta, hogy Győr lovag monostort alapítson és azt a bencéseknek ajándékozza.

Mint az a magyar történelemben már sajnos megszokott, ez a templom is hányattatott sorsú, kész csoda, hogy fennmaradt. A törökök többször is végigdúlták a környéket, a 16. század közepén a bencések elmenekültek a monostorból. Az épület a 17. század harmincas éveire meglehetősen elhanyagolt állapotba került, a jezsuiták újíttatták fel. Pár évtizeddel később a törökök felgyújtották. Ismét helyreállították, aztán az 1700-as évek végén a jezsuita rend feloszlatása és a szerzetesek távozása után újra szellemépület lett, a 19 században felújították, de 1841-ben megint leégett… A 19. század végén folyt több szakaszban egy nagyobb helyreállítás.





3. A boldvai református templom

Boldva történelmi jelentőségű hely. A kutatások szerint ugyanis az egykor a templom mellett álló kolostorban készült a Halotti beszéd és könyörgés, az első, ránk maradt latin betűs magyar nyelvű szöveg.

A templom valamikor az 1100-as évek végén épülhetett, a Halotti beszédet is tartalmazó Pray kódexben (pontosabban a kódex egyik részében, a Pozsonyi Évkönyvben) csak annyit írnak róla, hogy 1203-ban leégett. Később, a második tatárjárás idején, az 1280-as években felgyújtották., és ismét leégett. Később helyreállították, a 15. században gótikus elemekkel bővítve átépítették. A templom a 16. században a reformátusoké lett. A 18. században ismét leégett, de a helyreállítás során csak az egyik tornyot hagyták meg – ez látható ma is.

Az épület meglehetősen puritán, nem olyan díszes, mint a lébényi vagy a bélapátfalvi. Egyik érdekessége a kis félköríves szentély a lőrésekhez hasonlóan szűk ablakokkal, a másik a megmaradt, faragott fadíszítéssel ellátott torony. A belső teréről itt láthattok fotót.



4. Mánfa

Egy legenda szerint a török hódoltság után elnéptelenedett falu templomát körbenőtte az erdő, a természet, és úgy bukkantak rá, hogy egy sűrűbe tévedt bika szarva beleakadt a harangkötélbe. Ezzel megkongatta a harangot, a falubeliek pedig felfigyeltek a hangra. Nem tudjuk ellenőrizni, valóban így van-e, ám az tény, hogy az Árpád-korban emelt templom épségben megmaradt.

A 12. században román stílusban emelt épület hosszúkás négyszögű, dongaboltozatos szentély zárja le. A 14. századi bővítésnek több nyomát is megtaláljátok: például az eredeti, félköríves ablakok mellett csúcsíveseket is láthattok, az északi falat támpillérekkel építették újra, és csúcsíves kaput nyitottak a nyugati oldalon. A törökök kiűzése után az 1700-as években állították helyre a templomot, majd az 1920-as években restaurálták.



5. Karcsa: a református templom épülete

Tudtad? A szentélyt egy, már a 12. században itt álló körtemplomból alakították ki, és utólag épült a többi része, a 13. században.

A kétségkívül szép, mediterrán hatást keltő templomról az 1850-es évek közepén a Vasárnapi Ujság is ír, a következőképp méltatva
„Karcsa csekély magyar falu Zemplénmegyében, a Karcsa-patak partján, Király-Helmecz közelében. A falunak mintegy 400, legnagyobb részt reformatus lakosa van s a Sennyey család birtoka. Nevezetes benne a templom, mellyhez hasonló szépségüt s régiségüt ritkán találhatunk. E templom hajdan r. katholikusoké volt, de 1605-ben Alaghy Ferencz, Regécz ura, a reformatusok részére foglalta el.

Eredetét homály fedi. Bizonyos, hogy nagyszerűbb templom mintájára van épitve s azt tartják, hogy hátulsó részét (a Sanctuariumot) még a longobardok épitették volna, tehát régibb, mint az első része, melly faragott kőből van, s mellyről azt állitják, hogy vagy a hussziták, vagy Miczbán épittette. A templom oldalán egy fal romjai látszanak, mik azt tanusitják, hogy a templom mellett még más épület is létezett.

Minél kevesebb adatot hagyott hátra a történelem e templom eredetéről, annál többet beszél az aranyszáju rege. Mivel a templom és falu mostani helyén régente sürű erdőség volt, a rege azt tartja, hogy tündérek varázsolták ide e szép épületet. Tompa Mihály egyik szép regéje épen e tárgyat örökiti meg. Ki ne olvasná azt örömmest ujra meg ujra?

A 17-18. században romos állapotba került, 1767-ben állították helyre – az akkori divat szerint barokk stílusban. A restaurálás az 1960-as években zajlott, az eredeti állapotot tükröző módon.



Megosztás Facebookon!

Top Ad 728x90

Legjava.pro - Az oldal tartalmát szerkesztőink az internetről válogatták össze és módosítás nélkül közölték.