A 80-as évek videókazettái voltak a saját kis Netflixünk, csak akkor még nem voltak algoritmusok, és nem pörögtek automatikusan a következő epizódok.
A VHS-kazetták rengeteg emléket ébresztenek: a kis videótékák polcain sorakozó filmek, a borítók, amelyek az ígéretes kalandokat és izgalmas történeteket rejtették.
A hétvégi filmestek varázsa, amikor egy gombnyomásra egy új világba léphettél.
A kedvenc filmeket újra és újra elővettük, és ha már kifogytunk az újdonságokból, maradtak a kultikus klasszikusok.
Mielőtt bármi streamingre váltott volna, a VHS volt a felnövő generáció "Netflix"-e.