Újabb, 13 százalékos adót vetett ki a befektetésekre a kormány, kell a bevétel a költségvetésnek és ez érintheti a folyószámlánkat is - bár másként, mint ahogy elsőre gondolnánk. Tóth Levente, a Bank360 szakértője önt tiszta vizet a pohárba.
Ezeket látta már?
„Kicsit igazán várhattál volna még!” – elhunyt édesapjára emlékezett Dukai Regina – fotók
Megházasodott Gyurta Dani kisöccse: ugyanott vette el a kedvesét, mint az olimpikon – Iszak Eszti buktatta le őket – videón az ifjú pár
A kormány megadóztatja a folyószámlánkat?
- Nagyon leegyszerűsítve igen, érinti a számlánkat az intézkedés. Szerda este több új rendelet jelent meg, az egyik szerint az úgynevezett szociális hozzájárulási adót, a szochót július 1-jével kiterjesztik a kamatjövedelmekre is. Most 13 százalékot kell ezután fizetni. Bizonyos nyereségek után eddig is fizettünk szochót - mint az árfolyamnyereség, a részesedés utáni osztalék, vagy ha valaki részvényt adott el -, ez a kör bővül most a kamatjövedelmekkel. Messze nem a számlánkon lévő pénz alapján kell majd adót fizetnünk, hanem a lekötött betéti kamatot fogják ezzel a plusz 13 százalék adóval sújtani, a már meglévő 15 százalékos kamatadó mellett, természetesen. Fontos, hogy a rendelet a hatályba lépése utáni lekötött betétekre vonatkozik kizárólag a július 1-je utáni kamatokra. A számlánkon nem lekötött pénz után csak akkor kell szochót fizetni, ha arra kapunk kamatot "látra". Erre jelenleg csak egy-két banknál van példa. Ilyen esetben a kamatadón felüli szocho itt is a kamatjövedelem 13 százaléka lesz.
Tehát a 15 százalék kamatadó mellé 13 százalék szocho, az már 28 százaléknyi adó... Mi a cél ezzel?
- Nos, ez valóban rengeteg. A kormány fő szempontja, ha ilyen magasak a kamatok, az emberek inkább állampapírba fektessenek. Ott 0 százalék az adó, bankbetétnél pedig ezentúl ezt a csaknem 30 százalékot le kell adózni a kamatnyereségből. Az állampapírnál viszont se kamatadó, sem szocho. De persze az is a nem burkolt célja a kormánynak, hogy a költségvetési bevételeket növelni tudják.
Ez a gazdagabbakat sújtaná, vagy a kispénzűeket is?
- Ez mindenkit eltalál, nem csak a nagy megtakarítókat. Ám lényeges, hogy a rendelet kimondottan veszélyhelyzet idejére vonatkozik. Igaz, az bármikor meghosszabbítható. Az sem volna meglepő persze, ha a veszély elhárul, a teher mégis marad.