Mi az? Hát persze, hogy a gumimacik, a gumicukor!
gumicukrok-valodi-arca-585x390.jpg
Ha legalább annyian tudnák, hogy miből és hogyan állítják elő, nem lepődnének meg, hogy milliók pártolnának el tőle, és szoknának rá valami sokkal egészségesebbre.
A gumimacik, mint úgy általában véve a gumicukrok ugyanis nem egészségesek. Tele vannak mesterséges anyagokkal, stabilizátorokkal, töménytelen mennyiségű cukorral, ami a szervezet számára már ártalmas mértékű lehet.
A termékeket cukor, glükózszirup, keményítőszörp, illetve invertcukorszirup felhasználásával állítják elő, ezekből adódik a cukortartalom. Jellegzetes, gumis állagukat a zselatin adja, amit nagyrészt vágóhídi csonthulladékból készítenek.
De ez nem minden.
“Sokan talán már értesültek arról, hogy a zselatin bizony állati fehérjéből származik: előállítására hús- és bőripari melléktermékeket használnak fel.
A zselatin tudni illik a porcos részeken, a csontok felületén, a bőr alatt, az izmokban és legfőképpen kötőszövetben tenyésző kollagén nevű fehérje irreverzibilis (vissza nem csinálható) hidrolízisével keletkezik.
A boltban azután már por vagy lapkák formájában szerezhető be (E-száma: 441) : szaga nincs, színe sem sok, íze is csak alig – éppen annyi, hogy adjon egy kis bónuszbukét a vele felturbózott ételeknek.” – írja a gumicukrokban előforduló zselatinról ez a tanulmány.
Ezzel úgy önmagában nem is lenne baj. Elvégre sok más dologról derült már ki, hogyan készül, és például a virsli sem valami bizalomgerjesztő a “gyártásának” első szakaszaiban.
Azonban az már sokkal érdekesebb, hogy egyes gyárakban hihetetlenül nagy koszban és szutyokban, nem kellően fertőtlenített gépeken haladnak keresztül a porcok, zúzalékok.
Az E-betűs hulladékokkal nyakon öntés pedig már csak “hab a tortán”, az egészség jegyében!
