Van néhány életmódhoz köthető állapot, amely lassú, tartós pulzusszám emelkedést okozhat. A leggyakoribbak ezek közt:
mozgásszegénység, ülő életmód,
nem megfelelő étrend, egyoldalú táplálkozás, helytelen diéta,
dohányzás,
rendszeres alkoholfogyasztás,
vérnyomásproblémák,
hosszú távú droghasználat, bizonyos vényköteles gyógyszerek szedése.
Szükséges a kivizsgálás
A kivizsgálásra mindenképpen sort kell keríteni, ha emelkedett pulzust tapasztalunk, hiszen számos egészségi ok, betegség is állhat a háttérben – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona. Okozhat emelkedést például a vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyűt vagy más, szívet érintő problémák, abnormális pajzsmirigy- vagy más hormonális aktivitás, komoly vérzés vagy egyes szervek súlyos betegségei.
Éppen ezért a kivizsgálásnak elsősorban a háttérben meghúzódó okokat kell világossá tennie, hiszen csak így tudhatjuk, hogy célunk “csak” a pulzus csökkentése kell, hogy legyen, vagy az ezt kiváltó ok kezelése. Sokan hallottak már az ún. béta-blokkolók pulzuscsökkentő hatásáról, dekorántsem biztos, hogy minden esetben ez lehet a megoldás. Már csak azért sem, mert a szer a tüdő hörgőinek falában is gátolja a béta receptorok működését, ami asztmás rohamot válthat ki. Így asztmás vagy arra hajlamos betegeknél például meg kell fontolni szedésüket. Tehát senkinek sem ajánlott, hogy saját szakállára válasszon magának pulzust szabályozó szert: csakis orvosi kivizsgálás és elrendelés alapján szabad szedni.
