Nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre a magyar törzsekhez csatlakozó kabarokról. Két forrásra támaszkodhatunk, az egyik a Salzburgi Évkönyvek 881. évi bejegyzései, amely arról számol be, hogy a kabarok és a magyarok együtt kalandoztak. Ezek a források alapján az első csata a magyarokkal volt a második pedig a kabarokkal Bécsnél. A második kútfő, ami alapján boncolgatni lehet a témát az nem más mint Bíborban született Konstantin 10. században elkészített műve, a 39. fejezet csak a kabarokról ad információkat. Megismerhetjük a származásukat és azt, hogy milyen viszonyban álltak a magyarokkal és hogyan kapcsolódnak a hét magyar törzshöz. A kabarok történelmében nagyon sok a szürke folt. Konstantin művéből bizonyosan tudjuk, hogy a Kazár birodalom népei közé tartoztak. A birodalom Volga, Don folyók és a Kaukázus hegyláncainak ölelésében jött létre a 7. század táján és a 10. század éveiben hullott szét. Nagyhatalmi pozíciót töltött be, vetekedett az ereje a Bizánci és az arab birodalmakéval. A vezetőségi réteg elutasította a kereszténységet és az iszlámot is így végül az üldözött zsidó vallást vették fel. Ebből a hatalmas birodalomból szakadtak ki a kabarok.
Erről az eseményről így ír Konstantin:
„valami pártütés támadt közöttük a kormány ellen, és belháború ütvén ki, felülkerekedett az előbbi kormányzatuk, és
közülük egyeseket lemészároltak, mások pedig elmenekültek, és elmenvén letelepedtek a türkökkel (magyarokkal) együtt.”
Különböző feltevések születtek arról, miért törhetett ki a felkelés. Az egyik oka az is lehetett, hogy áttértek a zsidó vallásra, vagy ennek szigorúbb változatának Obdiah kagán által bevezetett változat miatt lázadtak fel a muzulmán és a keresztény vallásúak. Az is előfordulhatott, hogy a kettős fejedelemség szilárdságával volt gond. A sok feltételezés mellett az biztos tény, hogy a felkelők
vereséget szenvedtek. Sajnos ennek a harcnak az ideje sem ismert, az egyik feltevés szerint khorezmi-kabar-káliz rokonság feltevésének tekintetében a 8. századra helyezték el. Más vélemény szerint 830-ban tört ki a felkelés, amikor a magyarok is ellenséges viszonyba kerültek a kettős fejedelmi rendszerrel és függetlenültek ettől, valószínűleg ekkor csatlakozhattak hozzájuk a kabarok.
Elég sok elképzelés van arról mikor csatlakozhattak a magyarokhoz, de biztosan egyikről sem lehet száz százalékban állítani, hogy ez az igazság, de egy bizonyos, 881 előtt kellett megtörténni ennek az összeolvadásnak, mert ez az év után együtt kalandoztak.
Nagyon sok rejtély övezi a kabar nép eredetét is, mert hosszas éveken keresztül azt a tényállást fogadták el a tudósok, hogy a kabar szó lázadót jelent törökül és ez örökítette meg a múltjukat.
A korabeli forma a kovár, kavar lehetett.
A bizánci forrás megtévesztő, de ez terjedt el minden tekintetben.Konstantin írásában nyolc törzset említ és a kabarok első helyen szerepelnek a felsorolásban. (kabar, nyék, megyer, kürtgyarmat, tarján, jenő, kér, keszi) Fejedelmük csak egy van, de három törzsüket említi. Nagyon sok elmélet alakult ki erről is. Az egyik az, hogy kabarok segéd katonai törzsként voltak jelen a magyarok mellett, ezért megengedték nekik, hogy törzsként csatlakozzanak hozzájuk.
Valójában a kabar törzsek nevét sem ismerjük a hipotézisekben feltételezett nevek szerint jelennek csak meg mint például a berény, örs, eszlár (oszlár), varsány, tárkány, ladány, ság. A székelyekkel vagy a kálizokkal azonosítják őket. Nyelvüket sem ismerjük, de a feljegyzések szerint a kazárok nyelvét használhatták, a magyarokkal való kapcsolatba kerülésnél egymást tanították a másik nyelvére. Feltételezhető, hogy a kabarok köz-török vagy bolgár- török nyelvet is használhattak, ez sem biztos, mert lehettek iráni eredetűek is.
Vitatott kérdés a kabarok helye a törzsszövetségben, mert Konstantin feljegyzései alapján ők voltak a legbátrabb törzsek így kiemelt rangon helyezkedtek el. Erre bizonyíték a 881-es kalandozás, amely alapján nem lehet eldönteni azt, hogy hol álltak a hierarchiában. Az általános elfogadott álláspont, hogy a nomádoknál csatlakozott nép a hadrendben elől állt, így ezek a csoportok szenvedik el a legtöbb veszteséget. Ezek alapján csak a nyolcadik helyre szorulnak a kabarok. A Kárpát-medencébe beköltözött kabarok szálláshelyét Erdélybe, Temesközbe, Duna-Tisza közébe, Bihar és Nyitra megyék területére helyezik. Valószínűleg a történelem során folyamatosan beolvadtak a magyarok közé így szinte nem maradt nyoma annak, hogy még egy törzs csatlakozott az eddig ismertek közé.
A cikk megírásához a 100 rejtély a magyar történelemből Gesta könyvkiadó Bt. által kiadott könyv szolgáltatott információkat.
