Figyelj,ha egyszer meghalok, elfújok
néhány csillagot, mint tortán a
gyertyát, hát csak ne sirassatok...
Figyelj,ha egyszer meghalok, némák
legyetek, s szótlanok, ha temettek, ne
földeljetek, s szóval ne méltassatok...
Figyelj, ha egyszer meghalok, könnyek
nélkül búcsúzzatok, ha ismertetek,
megértitek, ha nem, minek
hazudjatok...Figyelj, ha egyszer
meghalok, három edénybe rakjatok,
szétosztván az isteneim között..
gyermekeimnek adjatok...
Figyelj, ha egyszer meghalok, ők érteni
fogják, mire gondolok, és ott adnak a
szélnek engem, ahol a leginkább
boldogok... Figyelj.. ha egyszer
meghalok, vidámak legyetek, s boldogok,
örvendjetek a tudásért, hogy
én már jó helyen vagyok... Figyelj, mert
egyszer meghalok.., de most kellenek a
szép napok... A törődés, a tiszta
gondolat, őszinte szeretet, társ-tudat..,
mert a szívem még ..hallod? Még eleven,
még dobog, most kell, hogy
szeress, mert most még élek, most
örülök a virágnak, ha kapok.. most
még.. figyelsz rám??..mert most még itt
vagyok...
VARGA IBOLYA - SZELÍDEN
