![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDRPou8UoPuVXpMY5wDhm2McNOdnxdYcQEwf3tsMAodE42Lm3XM1g7te5D1pdHoEHskyxQ1lbU3559ZMZQRTqlMaxbnCL_lQ5dOlfBgPmNd0i9HH74oyNyo1X9x8LvbNrGUY8YazLHkjg/s640/20160429-57237445ac2ecdiak.jpg)
– Háát… Nem jut eszembe semmi. – válaszol a nebuló.
– Hát kolléga, akkor maga nem lesz kolléga.
– Professzor úr! Lehet egy ajánlatom?
– Halljuk!
– Ha fel tudok Önnek tenni egy olyan jogi jellegű kérdést, amire nem tud válaszolni, beírja az ötöst?
– Ilyen pofátlan kérés 40 éves tanári pályafutásom alatt nem volt, de lássuk!
– Rendben. Mi az ami egyben törvényes, de nem jogos, jogos de nem törvényes, és se nem törvényes, se nem jogos?
Pörögnek a kódexek, izzad a professzor úr, de nem tudja a választ.
– Rendben, megfogott, itt az ötös és takarodjon innen!
– Na, halljuk az utolsó mit produkál! – szólítja az utolsó diákot.
– Professzor úr… Én sem tudom ezt a tételt…
– Hát mi van ma itt? – fortyan fel a professzor.
– Rendben… Hallotta az előző diák által feltett kérdést?
– Hallottam – felel a diák.
– Rendben. És tudja rá a választ?
– Tudom.
– Tudja? Akkor ha megmondja, átengedem egy kettessel.
– Rendben. Szóval az, hogy a professzor úrnak van ugye egy 20 éves felesége, az törvényes, de nem jogos. Azt, hogy a feleségét az előző diák kefélgeti, az jogos, de nem törvényes. Az pedig, hogy ezért Ő most ötöst kapott, én meg kettest, az se nem törvényes, se nem jogos…