Egész Európában és Magyarországon is folyamatosan emelkedik a népesség átlagéletkora. 1990-ben a 65 év felettiek a népesség 13 százalékát tették ki hazánkban, viszont ez a szám 2014 elejére 17,5 százalékra emelkedett. A magyar nyugdíjrendszerben a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktív dolgozók tartják el, ezért láthatóan ez a növekedés ez komoly kihívás elé állít minket.
Már igen régóta központi téma a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdése. A szülőtartási törvénnyel pedig az állam a gyermekek vállára helyezte át a megélhetési gondokkal küzdő nyugdíjasok iránti felellőséget, amit ezután már intézményi szinten is érvényesíteni lehet.A törvénymódosítás azért is kardinális, mert egy a generációk között régóta élő megállapodást változtat meg egy csapásra. A társadalombiztosítás azért jött létre annakidején, hogy levegye a családok válláról az idősek eltartásának terhét.
A törvény változtatásával viszont megint komoly terheket rónak ki a fiataloknak és középkorúaknak. Az eddig megszokott járulékok megfizetésén felül, eleget kell majd tenniük, az eltartási kötelezettségüknek, és, ha gyermeket is nevelnek a családban, akkor még róluk is gondoskodniuk kell.
Mit jelent a törvénymódosítás a gyakorlatban?Köteles a rászoruló szüleiről gondoskodni minden nagykorú (18 év feletti) gyermek, bármi is legyen a rászorultság oka: időskor, fogyatékosság, betegség, rokkantság vagy egyéb tényező.A szülők kérhetik a támogatást a gyermekeiktől, viszont a szülő beperelheti szülőtartásért a gyermekét abban az esetben, ha a gyermek önszántából nem hajlandó segíteni. Olyan esetben, ha erre egyedül nem képes, vagy nem hajlandó a szülő, akkor felkérhetik a járási hivatalt is arra, hogy helyette perelje a gyermeket.2016. július 1-jétől életbe ép az a törvény, hogy a szülő helyett bármely harmadik személy:– idősotthon,– ellátó szolgálat,– ápolási szolgálat,– kórház,– szociális intézmény– vagy akár egy barát, szomszéd, rokonakár a szülő a szülő hozzájárulása nélkül is beperelheti a gyermeket az egy évre visszamenő költségei megtérítésének érdekében.
Mekkora lehet a tartásdíj összege?Nincsen törvényileg meghatározott összege a szülőtartásnak. Előfordul, hogy a gyermek és a szülő nem tud megegyezni (vagy a harmadik fél perel), ilyenkor a bíróság esősorban három tényezőt vizsgál meg:– a szülő rászorultságát, jövedelmi és vagyoni helyzetét,– a gyermek tartási képességét, az összes tartás nem haladhatja meg a jövedelme felét, és a tartás során egy bizonyos sorrend érvényesül, ahol a kiskorú gyermek mindenkit megelőz.– valamint vizsgálja a szülő érdemtelenségét (azaz, ellátta-e szülői feladatait, amikor felnevelte a ma már nagykorú gyermekét).
Ennek a három tényezőnek vizsgálata és mérlegelése, meg természetesen a szülő, illetve a helyette perlő felperes igénye határozza meg a tartás összegét.Ha a bíróság megítéli a tartást, akkor annak összege csak a gyermek jövedelmének a feléig terjedhet, természetesen a gyermek összes tartási kötelezettségét figyelembe véve.Kivétel nincs!
Abban az esetben, ha teljesülnek a feltételek:– és korábban a szülők is eleget tetettek a feladataiknak, akkor a gyermekről huzamosabb ideig gondoskodó mostohaszülő, illetve a térítés nélkül a gyermekről gondoskodó nevelőszülő is kérheti a gyermektől a tartást .– Előfordulhat, hogy nincsen gyermeke a rászoruló személynek, ebben az esetben a távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani. A tartásra jogosulthoz a legközelebb álló rokon (a leszármazás rendjében) tartási kötelezettsége megelőzi a távolabbi rokonét.
Milyen következményei lehetnek a törvénymódosításnak?A társadalom értékrendjét igen mélyen érinti a szülőtartás kérdésnek szabályozása. Jó esetben a helyes irányban alakítják a közvéleményt a törvények, ebben az esetben ez azt jelentheti, hogy a jövőben erősödik a társadalomban az a norma, hogy a gyermekeknek kötelességeik vannak a szülők felé, és gondoskodniuk kell a szülők testi-lelki és anyagi jólétéről erejükhöz mérten.
Németh Erzsébet szociálpszichológus szerint szüleik anyagi támogatására nem elég törvényileg kötelezni a gyermekeket. Egy egymásra épülő értékrend szükséges ahhoz, hogy a nemzedékek harmonikusan és biztonságban élhessenek együtt. Az értékrendben minden nemzedéknek megvannak a kötelességei, viszont szükség esetén egymás támogatására is számíthat.
Ezzel sokan nem értenek egyet. Miért ?Az, hogy a szülőről anyagilag is gondoskodni kell, eddig a magyar társadalomban nem volt elfogadott érték. Igyekszenek a polgárok ezt a felelősséget vagy az államra, vagy a nyugdíjrendszerre vagy éppenséggel magukra a szülőkre hárítani. Leginkább azért, mert anyagi érdekük fűződik a kötelesség elhárításához. Azonban igazolni kell egy ilyen cselekedetet, mert az egyik legerősebb hajtóerő az „énvédelem”, az önigazolás pszichológiailag. Nem kell csodálkozni azon, hogy esetenként erős reakciókat vált ki, főleg olyan esetben, amikor valaki joggal fél a számára megterhelő anyagi kötelezettség teljesítésétől, fejtette ki véleményét a pszichológus.
A szülőtartás kérdésének megközelítése olyan szempontból is érdekes lehet, hogy jobb esetben általában két felnőtt közösen dönti el azt, hogy gyereket szeretnének, és együtt vállalják az ezzel járó kötelezettségeket is, viszont egy gyermek nem tudja megválasztani a szüleit.
Természetesen a szülők is egy esetleges pert csak akkor nyerhetnek, ha a fent említett követelményeknek úgymond megfelelnek.
Mostantól perelhet az is, aki ténylegesen eltartja a szülőt, de nem rokon
„Olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami, akár egyházi fenntartású intézmények – nem térítésmentes szociális ellátás juttatásával – gondoskodnak és az idős személy az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől” – áll a javaslatban.
A módosító javaslat tehát egy igényérvényesítési lehetőséget vezet be arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívüli okból rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett olyan személy gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége.
Az ilyen indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését a javaslat szerint a tényleges tartást nyújtó személy követelheti az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül.
Ez utóbbinak az a jelentősége, hogy a Ptk. jelenleg hatályos szabályai szerint a szülőt illető tartás iránt alapvetően maga a szülő indíthatott pert, vagy az ő érdekében és az ő egyetértése mellett a járási hivatal. A tényleges tartást nyújtó személy – hacsak nem maga is tartásra kötelezett rokon – perindítását a Ptk. ezidáig nem tette lehetővé – magyarázta a hirado.hu-nak Sztanó Judit ügyvéd.
2013-ban még elutasítottak egy ilyen típusú keresetet
2013-ban például a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elutasította a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás által az időskorúak otthonában gondozott szülő térítésidíj-különbözetének megfizetése érdekében a gyermekekkel szemben benyújtott keresetét.
„Hiába mondja ki az Alaptörvény, hogy a felnőtt gyermekeknek kötelességük idős szüleik eltartása, azt a mindennapi élet során sokan nem tartják be, és szinte lehetetlen betartatni” – írta akkor közleményben a helyi idősotthon fenntartója.
A bíró az ítélet indoklása során azonbaazonban azt mondta, a felperes ugyan helyesen hivatkozott az Alaptörvény azon rendelkezésére, amely kimondja, hogy a gyermekek felelősséggel viseltetnek szülőik felé, ez azonban nem jelenti, hogy automatikusan, és minden esetben, minden költséget át lehet hárítani a tartásra kötelezhető hozzátartozóra.
Az ügyben a szülő ráadásul nem volt peres fél, az idősek otthonát fenntartó társulás és az alperesek között pedig nem állt fenn olyan jogviszony, amely alapján a gyermekek kötelezhetőek lennének a térítésidíj-különbözet megfizetésére – hangsúlyozta akkor a bíró, aki akkor arra is hivatkozott, hogy ilyen például akkor állna fönn, ha egy tartási vagy öröklési szerződést kötő hozzátartozó bízta volna meg az intézmény az idős gondozott ellátásával.
„Ha a szülő idősek otthonában él, de a jövedelme nem elegendő arra, hogy ezt fizesse, vagyona sincs, akkor ez az intézmény a javaslat szerint saját jogon indíthat mostantól pert. Nem kell azt mondani a bentlakónak, hogy ’vagy bepereled a gyerekedet, hogy fizessen helyetted, vagy kiteszünk az utcára’” – fogalmazott Illés Blanka ügyvéd a hirado.hu-nak.
A szakember szerint tehát a módosítás arra alkalmas, hogy nem szükséges egy idős embert lehetetlen helyzetbe hozni, és nem kell azt sem megvárni, hogy a járási hivatal pereljen, hanem mostantól ezek az intézmények saját kezükbe tudják venni az adósságok behajtását a bentlakó rokonain is.
Az Európai Unió országai mind ismerik a szülőtartás intézményét. Ezzel a kérdéssel foglalkozni is kell, hisz a demográfiai adatok alapján egyre kevesebb a gyermek és egyre több az idős ember – fogalmazott Illés Blanka, aki ugyanakkor aláhúzta, hogy a tartási kötelezettség sehol nem automatikus, mindenhol vizsgálják, hogy milyen okból kerül a szülő olyan anyagi helyzetbe, hogy nem képes már magát eltartani. Emellett például a Német Polgári törvénykönyv is kiemeli, hogy csak akkor jár a szülőtartás, ha az adott szülő eleget tett a gyermek felé a gondoskodási kötelezettségének – magyarázta Ilés Blanka.
Ki számít idősnek?
Sztanó Judit szerint sem a törvényjavaslat, sem az indokolása nem tér ki arra, hogy mit kell tekinteni a jogszabály alkalmazása szempontjából idős kornak. Amennyiben a törvényjavaslatot elfogadják, úgy ezt minden bizonnyal a bírói gyakorlat alakítja ki – fogalmazott.
A szülőtartás iránti perekben eddig kialakult bírói gyakorlat szerint az igény jogszerűsége szempontjából a nyugdíjkorhatár betöltésének fontos szerepe lehet, de egymagában ez nem alapozza meg az igényt.
A bíróságnak a megfelelő döntéshez tisztázni kell a tartást igénylő szülő jövedelmi és vagyoni viszonyait, valamint egészségi állapotát, családi viszonyait és életkörülményeit is – magyarázta Sztanó Judit.
Illés Blanka pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a tartásdíjat elsősorban pénzben kell szolgáltatni, de más módot is elrendelhet a bíróság, ha valamelyik fél kéri, hogy például személyesen ápolják őt és ne az ápolónőt fizessék – ez azonban csak akkor lehetséges, ha ez ellen a kötelezett nem tiltakozik.
Több feltételnek kell megfelelni
A gyermek szülő felé fennálló tartási kötelezettségének több feltétele is van, így önmagában egy bizonyos kor elérése nem alapozza meg a fizetési kötelezettséget.
A szülő ugyanis csak abban az esetben jogosult tartásra, ha önhibáján kívül rászorult és nincs tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa, vagy volt élettársa.
Rászorultnak pedig az olyan személy tekinthető, aki életkoránál, vagy munkaképtelen állapotánál fogva keresettel nem rendelkezik és nincs egyéb forrásból származó jövedelme sem, és – személyes szükségletei kielégítésére szolgáló vagyontárgyak kivételével – értékesíthető vagy hasznosítható vagyonnal sem rendelkezik.
Bizonyítani kell
„Olyan eseteket láttam, ahol a szülő betegségre hivatkozott, de ha egy igazságügyi szakértő nem támasztja alá, hogy az adott szülő tényleg munkaképtelen, akkor nem fog tartásdíjat kapni. A bírói gyakorlat szerint, akinek csökkent a munkaképessége, az is köteles a megmaradt munkaerejét hasznosítani, és abból a megélhetését finanszírozni. Emellett a legtöbb ügyre az jellemző, hogy a gyermeknek is van gyermeke, és miután eltartja a gyermekét, valamint saját magát, utána már nem marad akkora jövedelme, amiből a szüleit is el tudná tartani – vagyis a tartási képesség hiányának megállapításával végződnek legtöbbször ezek a perek” – mondta Illés Blanka.
A fentiek tehát azt mutatják, hogy a gyermek teljesítőképessége a szülőtartás alapvető feltétele.
Ha tehát egy nagykorú gyermek például munkanélküli és betegsége folytán csökkent munkaképességű és csak alacsony összegű szociális járadékban részesül, úgy alapvetően nem várható el, hogy abból még a szülőjét is támogassa.
Jogvita esetén a perek során nemcsak a szülő, de a gyermek kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyait is nagyon alaposan fel kell tárni.
Súlyosan kifogásolható magatartás esetén nem jár tartás
A jelenleg is hatályos szabály azt mondja ki, hogy érdemtelen a tartásra az a szülő, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezett gyermekétől nem várható el.
A törvény ezt az általános megfogalmazást tovább szűkíti azzal, hogy ha a szülő a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére.
A bíróság részéről alapos vizsgálatot és mérlegelést igényel, hogy mi minősül ilyen kirívóan súlyos magatartásnak, de például a gyermek bizonyított bántalmazása ebbe a kategóriába tartozhat.
A rossz kapcsolat nem mentesít
Önmagában azonban a szülő és a gyermek közötti rossz viszony nem ad alapot a szülőtartás alóli mentesülésre – húzta alá Sztanó Judit.
Illés Blanka pedig arra híva fel a figyelmet, hogy az esetekben a bíróság egyedileg határozza meg, mi számít kirívóan súlyos esetnek, és ide tartozik például az alkoholizmus is, vagy az, ha a gyermeket más nevelte fel helyette, vagy például rendszeresen rágalmazza mások előtt.
Sztanó Judit elmondta: ismert olyan döntés a bírói gyakorlatban, melyben megállapította a bíróság, hogy a szülő az általában elvárhatónál durvább nevelési módszereket alkalmazott és nem nyújtotta az elvárható szeretet a gyermekének, azonban mivel a nagykorúságáig a gyermek lakhatását és nevelését biztosította, így a bíróság szerint nem tanúsított olyan erkölcsileg elítélendő magatartást, ami az érdemtelenséget indokolná.
„Praxisomban a szülőtartással kapcsolatos ügyek ritkák, tapasztalatom szerint ezek a perek a családjogi ügyek kisebb csoportját teszik ki. Gyakorlatomban leginkább olyan ügyek fordultak elő, amelyekben az alperes, azaz a gyermek vagy arra hivatkozott, hogy nem rendelkezik olyan jövedelemmel, hogy saját gyermekei mellett a tartást igénylő szülőt is eltartsa, vagy pedig azzal védekezett, hogy a szülőnek más, a tartási sorrendben őt megelőző tartásra kötelezhető rokona (házastársa, volt házastársa) van.
Tapasztalatom szerint a szülőtartás iránti perekben is előfordul, hogy a tartásra jogosult szülő arra hivatkozik, hogy a gyermeke a „papíron megjelenő”, bevallott jövedelménél a valóságban lényegesen többet keres és kedvezőbb anyagi viszonyok között él. Ilyen esetben – akárcsak a gyermektartás iránti perekben – a bíróságnak különösen részletes bizonyítást kell lefolytatni és meg kell próbálni feltárni – tanúkkal és egyéb bizonyítással – a valós jövedelmi és vagyoni viszonyokat” – mondta Sztanó Judit, aki nem számít a szülőtartással kapcsolatos perek számának megnövekedésére a törvénymódosítás után sem.
