A döntés precedens értékű, hamarosan több tucat német városban kényszerülhetnek hasonló döntésre az önkormányzatok. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a bíróság elvárja az aránysosság elvének teljesülését, vagyis csak végső esetben tilthatók ki a dízelautók, és adott időt az átállásra. Stuttgartban 2019 szeptember előtt nem léphet életbe a szigorú szabályozás, amelynek várhatóan súlyos következményei lesznek a dízeltechnológiára és a járműgyártókra.
Száműzik a dízelautókat
Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk a lipcsei Szövetségi Közigazgatási Bíróság ma hozott ítéletet abban az ügyben, amelynek egyik lehetséges kimenetele volt az, hogy végül kitiltják-e az Euro 6-osnál alacsonyabb besorolású dízelmotorral szerelt autókat több német nagyváros központjából.
A bíróság elutasította Észak-Rajna-Vesztfália és Baden-Württemberg tartományok keresetét és helybenhagyta az alsóbb szintű bíróságok döntését: hamarosan ki lehet tiltani Düsseldorf és Stuttgart belvárosából a dízelatókat.
A mostani ítélet szerint a hatályos jogszabályok alapján az önkormányzatok megtilthatják a dízelautók használatát a belvárosokban annak érdekében, hogy javítsák a levegő minőségét. Ugyanakkor kiköti a bíróság azt is, hogy figyelni kell az arányosság elvének betartására, ami azt jelenti, hogy
csak a legvégső megoldásként rendelhetik el a dízelautók kitiltását.
A bíróság tovább rendelkezett arról is, hogy ezek az intézkedések nem léptethetők azonnal életbe, fokozatosan kell bevezetni őket, hagyni kell időt a járművek tulajdonosainak arra, hogy felkészüljenek a váltásra, és lesznek olyan járműcsoportok, például a kisiparosok, akik dízelautóikkal is behajthatnak majd a belvárosokba. Stuttgart esetében a döntés azt is kimondja, hogy 2019. szeptember 1-je előtt nem léptethető életbe a szigorítás.
A bíróság azt is kimondta, hogy az önkormányzatoknak nem kell kártérítést fizetniük az autók tulajdonosának, ha a dízelautók kitiltása miatt az autók értéke jelentősen csökken.
Az ügy hátteréről
A bíróság két konkrét esetet vizsgált – Düsseldof és Stuttgart esetét -, ahol az ügy felperese, a Deutsche Umwelthilfe (DUH) német környezetvédelmi szervezet pert nyert az önkormányzatokkal szemben. 2017 júliusában a stuttgarti Közigazgatási Bíróság ugyanis a közegészségügyi szempontok elsőbbségére hivatkozva elutasította a dízeljárművek belvárosi forgalomból való kitiltásának megakadályozására benyújtott kerestet, egyúttal megerősítette a dízelautókra vonatkozó tiltást.
Az alpereseknek, Észak-Rajna-Vesztfália és Baden-Württemberg tartományoknak viszont teljesen elfogadhatatlan volt a bíróság azon döntése, hogy fővárosaikból, Düsseldorfból és Stuttgartból ki kelljen tiltaniuk a dízelautókat. Ezért fordultak jogorvoslatért a lipcsei Szövetségi Közigazgatási Bírósághoz, amely illetékes minden közjogi, nem alkotmányos kérdésben legfelsőbb fokon dönteni.
A bíróságon hatalmas volt a nyomás, a dízelautók ügyében hozott döntése ugyanis több tucat német nagyvárosban pecsételheti meg már rövidtávon a dízelek sorsát. A mostani mérések szerint ugyanis további 19 német nagyváros levegője nem felel meg az előírásoknak és a Deutsche Umwelthilfe szerint további 70 városban haladja meg a nitrogén-dioxid szintje a törvényileg meghatározott határértéket.
Fájni fog a tulajdonosoknak és az autógyártóknak
A mostani döntés azért is fontos, mert precedens értékű, a DUH pedig már korábban megígérte, hogyha a bíróság nekik ad majd igazat, akkor a többi érintett nagyvárosban is ki fogják harcolni, hogy az önkormányzatok szükség esetén tiltsák ki a dízelautókat a belvárosaikból a levegő minőségének javítása érdekében. Ezek a lépések viszont várhatóan az alábbi súlyos következményekkel járhatnak majd:
- Rengeteg német autótulajdonos mindennapi élete válhat majd sokkal nehezebbé, komoly teherré válik a munkába járás, a munkák elvégzése
- Az érintett járművek ára jelentősen csökkehet a nehezebbé váló másodpiaci értékesítés miatt. Számítások szerint csak Németországban sok százmillió eurós értékvesztést szenvedhetnek el ezek az autók
- A lízingszerződések költsége emelkedhet és az érintett járművek maradványértékére is érdemi hatással lehet a döntés. Utóbbi komoly érvágást jelente az autógyártóknak, az Evercore számításai szerint a dízelautók maradványértékének 5 százalékos csökkenése nagyjából 1,6 milliárd euróval csökkenti majd az európai és amerikai autógyártók operatív profitját
- A döntés alapjaiban rengetheti meg a dízeltechnológiába vetett bizalmat egy olyan időszakban, amikor eleve érezhető egy jelentős mértékű óvatosság a vásárlók részéről. Hogy mekkora a baj már így is, azt két statisztikával nagyon jól lehet szemléltetni: tavaly az új autók értékesítésén belül a dízelek piaci részesedése 44 százalék volt csupán az EU-ban, míg a dízelbotrány kirobbanása előtti évben, 2014-ben ez az érték még 53 százalék volt. Németországban a vásárlók még gyorsabban fordítottak hátat a korábban körülrajongott dízelautóknak, az országban tavaly az új autók piacának csupán 39 százalékát adták a dízelautók, míg három évvel korában a 48 százalékát
- A dízelautók eladásának zuhanását az autógyártók valószínűleg úgy próbálják meg ellensúlyozni, hogy jelentős kedvezményeket adnának a szalonokban. Ez egyébként mára teljesen bevett szokás lett, tavaly szeptemberben átlagosan 16,1 százalékos kedvezménnyel értékesítették a dízeljárműveket. Ennek a megoldásnak viszont két nagyon súlyos következménye is van: a vásárlók hozzászoknak a kedvezményekhez és a listaáraknál jóval alacsonyabb tényleges értékesítési árak végső soron negatívan hatnak az autógyártók profitabilitására
- Várhatóan az ügy által keltett hullámok nem állnának meg Németország határain belül, más európai országok döntéshozói is könnyen arra kényszerülhetnének, hogy a lakosság egészségének védelme érdekében kitiltsák a dízelautókat a nagyvárosaikból. A Bernstein elemzői szerint, hogyha egész Európában betiltanák a dízelautók használatát, az elsősorban a Peugeot-t és a Renault-t érinteni érzékenyen, ugyanis az ő flottájukon belül a legmagasabb a dízelautók aránya
- És amiről még nem esett szó, de a politikusok számára kiemelt fontossággal bír, az a munkahelyek számának várható csökkenése. Az ifo gazdasági kutatóintézet nemrég kiadott tanulmányában figyelmeztetett arra, hogy ha 2030-ig betiltják a dízelmeghajtású járműveket és kötelezően zéró kibocsátású járműveket kell majd értékesíteni, akkor közvetlenül 426 ezer gyári állás és közvetve más iparágakban, például a beszállítóknál 174 ezer állást érinthet a szabályozás. A dízelautók nagyvárosokból történő kitiltását persze nem szabad összekeverni és összemosni a dízelautók értékesítésére vonatkozó későbbi tiltással, de előbbi felgyorsíthatja a technológia alkalmazásának háttérbe szorulását, illetve a német kutatóintézet számításai tükrözik, hogy hosszú távon hány munkahelyet is érinthetnek a változások. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy az ifo gazdasági kutatóintézet megállapításai nem teljesen helyesek, mivel ha betiltják a dízeleket, akkor minden 2-3 elveszített állásra jut majd egy új a kutatás és fejlesztésben, informatikában vagy más iparágakban, ami kapcsolódik az új technológiákhoz.