Én személy szerint nagyon szerettem mikor télen suliba indulás előtt a forró krumplit dobálta a dédi a zsebembe és nemcsak a kezemet melegítette, hanem mire a suliba értem megvolt a laktató és mennyei reggeli is.
Mert nekünk az is elég volt reggelire. Nem kellett több fogásos lakoma, elég volt hogy a dédi szeretettel készítette. Jó meleget adott és valami eszméletlen finom krumplis lángost készítettünk rajta, meg sok más mennyei csoda ételt.
Többnyire mi még így tanultunk főzni. Először csak néztük a család idősebb női tagjait, majd be is segítettünk és így örökítettünk meg a hagyományos családi ízeket. Ti is főztetek ilyen “tűzhelyen”?
