Szeptember végére megszavazhatja a parlament a lex Heinekenként elhíresült törvénytervezetet: miután az Európai Bizottság elfogadta az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmát, elhárultak a jogi akadályok – mondta a Magyar Időknek Szatmáry Kristóf, a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa. Megerősítette lapunk azon értesülését, miszerint az ősszel érkezhetnek olyan piaci intézkedések is, amelyek a multinacionális gyártók erőfölényét korlátoznák a magyar kisüzemi sörfőzdék javára.
Megerősítették: már csak az Országgyűlés döntésén múlik, és az összes tipikus önkényuralmi jelkép, így a vörös csillag is hamarosan eltűnhet a boltok polcairól, a vendéglátó- és szórakozóhelyekről, valamennyi érintett termékről, a reklámhordozókról és a szolgáltatásokból. – Károgók ide, károgók oda, Brüsszel ebben mégsem talál kivetnivalót – fogalmazott a miniszteri biztos.
Emellett az is napirendre kerülhet a parlamentben, hogy átvizsgálják a sörkínálatot az élelmiszer-minőség szempontjából is. Mára a V4-országokban több esetben bebizonyosodott, hogy a keleti és nyugati piacokon kínált élelmiszerek, fogyasztási cikkek között kimutatható minőségbeli különbségek vannak, ezért a szigorúbb fogyasztóvédelmi fellépés jegyében az itthon kapható valamennyi söripari terméket górcső alá vehetik a tartósítószerek, az adalékanyagok, a beltartalmi értékek szempontjából. A jelölések elvárható pontosítása a tudatosabb fogyasztói magatartást ösztönző kormányprogramba is illeszkedne, és a minőségibb termékek felé mozdíthatná el az alkoholfogyasztókat.
