Abban az évben Ferenc a világ 9. legjobbja lett az 56 kilósok súlycsoportjában.
Soha nem volt családja és lakása. Állami gondozottként nőtt fel Pécsett a két bátyjával együtt. Hozzájuk nem költözhet, egyikőjükkel nincsenek túl jóban, másikójuk Floridában él olyan életvitelt folytatva, hogy szerinte „csoda, hogy még le nem lőtték” – mesélte.
Fiatalkorában még övé volt az élet. Már a ’88-as szöuli olimpiára is kijutott, majd amikor Pécsen megszűnt a szponzorálás, átigazolt a Szekszárdi Húsipari Vállalat által támogatott egyesülethez, ahol még lakást is ígértek neki, bár ezt később más kapta. Itt ért karrierje csúcsára.
Sportolóként pályafutása 1993-ban fejeződött be, utána pár évvel már hajléktalanszállóba kényszerült. Edzői végzettségére nincs kereslet, építőipari technikusi végzettsége van, de ezen a területen gyakorlat híján nem alkalmazzák. Építkezéseken vállal alkalmi munkákat, de ezt is egyre kevésbé bírja, csípőműtétre vár, mert az élsport tönkretette azt.
Amikor a jövőről kérdezték, csak körbemutatott a szálló apró helyiségében és azt felelte: „Ez az.”
