Az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között, a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában, Budapesten, az 1962. december 20-án kötött, 1963. július 1. napjától hatályos egyezmény.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása alapján az Azerbajdzsáni Köztársaság, a Belorusz Köztársaság, Grúzia, a Kazah Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság, a Türkmén Köztársaság, az Üzbég Köztársaság és a Kirgiz Köztársaság az Egyezmény vonatkozásában nem tekintik magukat a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége jogutódjának, és nem alkalmazzák az Egyezményt, ezért az Egyezmény alkalmazására kizárólag az Oroszországi Föderáció és Ukrajna vonatkozásában van jogi lehetőség.
“Ha a kérelmező az áttelepülést követően nem dolgozott tovább, a nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt a keresetet kell figyelembe venni, amit a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel a Magyarországon foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapítása időpontjában.”
Mi is nyugodtan kitelepülhetnénk oda nyugdíjasnak, de 1. az ottani fizetések átlaga alacsonyabb 2. Mi az EU tagallama vagyunk, vagyis, aki itt állandó lakóhelyet létesít, kapun belülre került 3. Az innen kapott pénzből, a valójában ott lakó csaló úriasan él a többiekhez képest. Ez a magyar nemzet meglopása.
Ha a magyar hatóság venné a fáradságot és vizsgálná, hogy a delikvens ténylegesen hazánkban lakik-e, szerintem már most százával lehetne megszűntetni a jogtalanul igénybe vett nyugdíjakat:
“Az Egyezmény alkalmazásának feltétele magyar, orosz vagy ukrán állampolgárság.”
“Az egyezmény személyi hatálya a Szerződő Felek azon állampolgáraira, és e személyek azon hozzátartozóira terjed ki állampolgárságuktól függetlenül, akik:
– egyik vagy másik, illetve mindkét Szerződő Fél területén munkaviszonyban foglalkoztatottként, fegyveres testületek tagjaként, mezőgazdasági vagy kisipari szövetkezet tagjaként vagy kisiparosként (egyéni/társas vállalkozóként) szolgálati vagy ezzel egy tekintet alá eső biztosítási időt szereztek, és
– lakóhelyük egyik vagy másik Szerződő Fél területén van.”
A hangsúly most a lakóhelyen van.
“Lakóhely alatt azt a helyet kell érteni – a tartózkodási hellyel ellentétben – ahol a kérelmező az illetékes hatóság engedélyével letelepedett és életvitelszerűen tartózkodik.”
